A Grand Theft Auto játékokat nem nevezhetjük lassú égőnek. Bár a GTA 6 hivatalos felvételéből mindössze 91 másodpercet láthattunk a nemrég bemutatott első traileren keresztül, nem volt idő a tétovázásra, mivel a játék már az elején fejest ugrott a kaotikus bűnözői világba – ezt a szemtelen taktikát az elmúlt 26 évben minden egyes játék alkalmazta. Az egyik örök kedvencem egy bemutató küldetéssel kezdődik, amelyben az a feladatod, hogy ellopj egy rendőrautót egy rendőrségi telepről, felveszel egy bandatagot egy vasútállomáson, átviszed a városon egy ipari tömörítőhöz, és még a járműben élve szétzúzod a szerencsétlent.
Ez a játék az 1999-es GTA 2 – számomra a sorozat legalacsonyabbra értékelt darabja; akkoriban félreértették, most pedig rosszul emlékeznek rá. Miután az év elején újra felfedeztem a 26 évvel ezelőtti kedvenc Simpsons-játékomat, a karácsonyi dekorációk előkerítése közben szüleim padlásán kutakodva előkerült az eredeti GTA 2 PC-s lemezem. Nagy örömömre, ugyanannak a külső lemezmeghajtónak és a régi Direct X ’96 kombónak a segítségével a múlt évezred óta először tudtam visszatérni az Anywhere USA-ba. És olyan érzés volt, mintha hazajöttem volna.
Bárhol, USA
(Kép hitel: Rockstar Games)Boldog GRAND THEFT ADVENT-et!
(Kép hitel: Rockstar Games)
Üdvözöljük a Grand Theft Adventben – a Rockstar tartós bűnügyi szimulátor-sorozatának egy hónapon át tartó ünneplésében. Ne feledd, hogy a GTA 6 tudósítói központunkban minden nap többet fogsz megtudni decemberben.
Néhányan közületek biztosan beszerezték a Grand Theft Auto 2-t a Steamen keresztül vagy közvetlenül a Rockstartól az utóbbi években, de engem valahogy elkerülte a figyelmemet. Úgy tudom, hogy a Steam-en keresztül még mindig hozzáférhetsz a játékhoz, ha azelőtt vetted meg, hogy 2013-ban eltávolították a Valve digitális áruházából, de egyébként 2023-ban nincs hivatalos módja a játéknak. Hacsak nem bukkansz rá egy eredeti példányra, mint én, és nem emlékszel arra, hogy a felülnézetes, nyitott világú bűnügyi játékban milyen furcsa volt és még mindig az.
Az élőszereplős intro, amelyet legalábbis részben New Yorkban forgattak, egy nyaktörő, B-filmes, egyenesen VHS-re való, bűzlő/csábító sértés, amely nem különösebben kapcsolódik semmihez, ami a játékban történik. Maga a játék sötét és hangulatos, és sokkal cyberpunkosabb, mint szinte minden cyberpunk stílusú játék, amivel azóta játszottam; és a bandák hírnevének rendszere évekkel megelőzte a korát. Még jobb, hogy a GTA 2 gyönyörű volt PC-n, olyan éles és stilizált, mint semmi más, ami előtte volt ebben a formában, és ami még ma, majdnem negyed évszázaddal később is olyan jól megállja a helyét.
Emlékszem, hogy akkoriban el voltam ájulva a GTA 2 nappali és éjszakai ciklusától – ami kizárólag a PC-s kiadásban volt jelen -, ahol az utcai lámpák és éjszakai klubok, a bandák rejtekhelyei és a közlekedési lámpák fénycsóvákat tükröztek vissza, bárhol is álltak. 1999-ben már léteztek nyílt világú játékok (nem utolsósorban a két évvel korábbi első Grand Theft Auto játék és az azt követő DLC-k révén), de a GTA 2 volt az első olyan játék, amely emlékszem, hogy elgondolkodtatott az élő és lélegző, reaktív és dinamikusan változó környezet gondolatával.
(Kép hitel: Rockstar)
„13 évesen akkoriban baromságnak tartottam ezt, és 37 évesen még mindig ugyanígy érzek. A GTA 2 egy kőkemény klasszikus, amely kikövezte az utat mindannak, ami még csak ezután következett”
Bárhol USA, ahogyan kétértelműen hívják, hemzseg az élettől és a rengeteg haláltól, de otthont ad olyan undok gazembereknek is, akik kirabolnak az utcán, akik ellopják a kocsidat, és akik üldöznek az úton, ha nekimész a járművüknek. Azzal, hogy teljesíted az egyes bandák küldetéseit – minden játszható zónában három aktív frakció van -, tiszteletet szerezhetsz a soraikban, miközben közvetlenül felbosszantasz egy másik bandát. Minél mélyebbre hatolsz bármelyik bandában, annál bonyolultabbá és veszélyesebbé válnak a fizetős küldetéseid – és bár ez manapság már mindennaposnak számít bármely nyílt világú bűnügyi szimulátorban, az ezredfordulón mindez még eléggé élvonalbeli volt.
A legerősebb konzolok és a PC-k közötti szakadék 2023-ban olyan kicsi, mint még soha, de 1999-ben ez még nem így volt. Emlékszem, hogy akkoriban játszottam a GTA 2-vel a haverom PS1-jén, és valóban megdöbbentett, hogy mennyire másképp nézett ki a két játék a különböző platformokon – és bár ez úgy hangozhat, mintha felhúznám az orrom a játék konzolos megfelelője felett, egyszerűen lenyűgözött, hogy milyen briliánsan nézett ki a játékom az asztali gépen. Mindig is lebecsültem a technológiai ugrást, főleg azért, mert soha nem játszottam PC-n semmilyen mértékben (az Atari ST-t leszámítva), ehelyett a Mega Drive/Genesisről a PS1-re váltottam.
A GTA 2-t mindig is jó játéknak tartották, de nem nagyszerűnek, amely az eredeti Grand Theft Auto formulát egy Pay ‘n’ Spray-vel és egy friss festékkel dobta fel, de nem vitte előre eléggé a műfajt. Én ezt akkor, 13 évesen baromságnak tartottam, és 37 évesen még mindig ugyanígy gondolom. A GTA 2 egy kőkemény klasszikus, amely előkészítette az utat mindannak, ami még csak ezután következett.
És most egy elsötétített kisbusszal száguldozom a félhomályos kanyarokban, állig felfegyverkezve, és egy csapat Zaibatsu bandatag mellett. Úton vagyunk, hogy lemészároljunk egy csapat rivális Loonie-t, majd ellopjuk az autóikat, felfegyverkezünk robbanóanyaggal, és darabokra robbantjuk a rejtekhelyüket. A Grand Theft Auto játékokat nem nevezhetjük lassú játéknak. A GTA 2 sosem volt az, és most, hogy újra az életembe vezettem, soha nem is lesz az.
Hány olyan játékot játszottál a legjobbak közül, mint a GTA?