A legijesztőbb játék, amivel egész évben játszottam, egy japán horror, ami a zaklatók és az online hírnév veszélyeiről szól.

A Parasocial, a Chillia’s Art legújabb indie horrorjátéka kijózanító bepillantást engedett egy számomra ismeretlen életbe.

Tartalmi figyelmeztetés: A Parasocial [Chilla’s Art] egy pszichológiai horrorjáték, amely a zaklatást és az online zaklatást vizsgálja.

A Chilla’s Art bepillantást engedett egy népszerű női videojáték-streamelő életébe, akit erőszakos zaklató követ, és egész évben nem éreztem magam ennyire rémültnek és teljesen tehetetlennek egy játékban. Át kellett élnem – bár egy teljesen biztonságos, virtuális szemüvegen keresztül – azt a szörnyű valóságot, amellyel sok online jelenlévő ember, különösen nők, nap mint nap szembesülnek.

A horror műfaját gyakran két különböző táborra osztom, amikor megpróbálom eldönteni, hogy mit játsszak. Van-e kedvem egy természetfeletti világba menekülni, amely tele van szellemekkel és túlvilági lényekkel, akiknek a képességeit fel sem tudom fogni? Ezek a játékok halálra tudnak ijeszteni, de ez egy felszínesebb félelem, amely eloszlik, amint abbahagyom a játékot, és eszembe jut, hogy – legalábbis a magamfajta szkeptikusok számára – a játékban megjelenő fenyegetés a való életben nem lehetséges. Vagy inkább szembesüljek a nehéz valósággal? Sajnos a való világ rengeteg tökéletesen természetes borzalmat tartogat, amelyek egy életre elegendő rémálmot táplálnak. Ezek azok a játékok, amelyek a stáblista lepergése után is sokáig a fejemben maradnak, és késő éjszakába nyúlóan forgolódom.

Ahogyan azt már talán kitaláltad, a Parasocial határozottan az utóbbi kategóriába tartozik. Egy Vtuber szerepében játszol, akinek az arcát egy hacker felfedte egy stream során – ami önmagában is egy rendkívül nyugtalanító gondolat -, és akinek hirtelen úgy kell eligazodnia az életben, hogy tudja, minden árnyék az otthonában gyilkos lehet. Hamar kiderül, hogy senkiben sem bízhatsz meg, sehova sem menekülhetsz biztonságba, és nem tudhatod, hogy nem figyelnek-e a legsebezhetőbb pillanataidban. Végig éreztem a vérnyomásom emelkedését, amíg játszottam ezzel az irgalmasan rövid játékkal.

Komment szekció kúszik

Paraszociális

(Kép kredit: Chilla’s Art)Indie Spotlight

Lakeburg Legacies, városépítő x házasságközvetítő

(Kép hitel: Ishtar Games)

A Lakeburg Legacies egy városépítő, amely isteni irányítást ad a szerelem felett

Nemcsak maguk a Parasocial témái hihetetlenül erősek, nem is beszélve arról, hogy borzasztóan hihetőek, de az ijesztgetései is pokolian ötletesek. Azok a jelenetek, amikor a streamben játszol, egyszerűen annyira idegesítőek, mivel nemcsak maguk a játék a játékban játékok gyakran eléggé ijesztőek, hanem elvonják a figyelmedet arról, hogy mi történhet mögötted – ami általában még ijesztőbb. Nem is beszélve a rajongóid hátborzongató kommentjeiről, akik közül az egyik egyértelművé tette, hogy ő maga a zaklató, amikor megkérdezte, hogy „élvezted a tegnapi fürdést?”. Előző este éppen fürödsz, amikor ellopják a ruháidat, miközben nem figyelsz. Igazán hátborzongató dolgok.

Olvassa el  Marvel's Spider -Man 2 - A Symbiote jelmez képregénytörténete

Mint a legjobb Chilla’s Art játékok, a játékbeli párbeszédekben nyilvánvalóan megjelenő jank, a hátborzongató arcmodellek és a környezeti zajokon kívül mindenféle hang teljes hiánya csak arra szolgál, hogy fokozza a szorongás és a rettegés érzését, ahogy egyik területről a másikra haladsz, reménytelenül remélve, hogy nem vár rád valami a sarkon túl.

Egy élő rémálom

Parasocial

(Kép hitel: Chilla’s Art)

Anélkül, hogy bármit is elrontanék, a befejezés látványos, az egyik legstresszesebb bújócskás jelenettel, amit valaha is átéltem, és többféle végkifejlettel tetőzik, amelyek eltérő mértékben elbaszottak. Úgy mentem el, hogy az összes végkifejletet át akartam élni, de valóban szükségem volt egy kis szünetre a feszültségtől.

A végén van egy disclaimer, amely meghatározza a paraszociális kapcsolatot, és valós figyelmeztetésként szolgál az online hírnév veszélyeire. Ez csak az én véleményem, és nem tükrözi a Chilla’s Art vagy a Parasocial véleményét, de személy szerint remélem, hogy az ehhez hasonló játékok senkit sem tántorítanak el attól, hogy a streaminget karrierként folytassa, hanem egyszerűen a játékközösséget egy olyan komoly problémára nevelik, amely a benne részt vevő valódi emberek tényleges életét fenyegeti.

A Parasocial a Chilla’s Art eddigi legjobb munkája, amely fontos, kortárs társadalmi kommentárt kínál, és felhívja a figyelmet egy olyan problémára, amelyet túl gyakran figyelmen kívül hagynak a játékokban. Mivel a streaming egyre népszerűbb karrierút a videojátékok iránt szenvedélyesen érdeklődők számára, elengedhetetlen, hogy felhívjuk a figyelmet a messze legnagyobb veszélyre, amely csak erre a szakmára jellemző. Az sem árt, hogy az üzenetet egy valóban ijesztő, jól elkészített horrorcsomagba csomagolták, amely bizonyítja, hogy az egyik kedvenc indie stúdióm még mindig mind a nyolc hengerét beveti.

A Parasocial [Chilla’s Art] már megjelent PC-n. Ha többet szeretnél megtudni, nézd meg Indie Spotlight sorozatunkat.

Frenk Rodriguez
Frenk Rodriguez
Helló, a nevem Frenk Rodriguez. Tapasztalt író vagyok, aki képes világosan és hatékonyan kommunikálni az írásaimon keresztül. Jól ismerem a játékipart, és naprakész vagyok a legújabb trendekkel és technológiákkal kapcsolatban. Részletorientált vagyok, és képes vagyok a játékok pontos elemzésére és értékelésére, valamint objektivitással és tisztességgel közelítem meg a munkámat. Kreatív és innovatív szemléletet is viszek az írásaimba és az elemzéseimbe, ami segít abban, hogy az útmutatók és az értékelések érdekesek és érdekesek legyenek az olvasók számára. Összességében ezek a tulajdonságok lehetővé tették, hogy megbízható és megbízható információforrássá váljak a játékiparban.