Paul King rendező a Paddingtont felcseréli az Oompa Loompákra a Wonkával, Roald Dahl hírhedt csokoládégyárosának eredettörténetével, amely végigkíséri a hétköznapi emberből a világ legnagyobb csokoládégyárának tulajdonosává váló Willy Wonkát. A címszerepet TimothÉe Chalamet alakítja, akihez olyan mellékszereplők csatlakoznak, mint Keegan-Michael Key, Olivia Colman, Sally Hawkins és Rowan Atkinson. Willy Wonka sincs egyedül a törekvéseiben – a trailer bemutatja nekünk Noodle-t, akit az újonc Calah Lane alakít, egy árva lányt, aki megmutatja Wonkának a dolgokat, amikor nagy, csokoládés álmokkal érkezik egy új városba.
A film első trailerének megjelenése előtt Londonban leültünk a rendezővel, hogy beszélgessünk Chalamet-ről, a „kiismerhetetlen” karakterről és a film meglepő kettőséről. Az interjút a hosszúság és az érthetőség kedvéért szerkesztettük.
Emlékszel, mit éreztél, amikor először olvastad a Charlie és a csokoládégyárat? Ezt az érzést szeretné kiváltani, amikor az emberek megnézik ezt a filmet?
Pontosan ez az érzés. Kiskoromban volt egy példányom a Charlie és a csokoládégyárból. Emlékszem, hogy nagyon szerettem, és olyan gyakran olvastam elejétől a végéig, hogy a lapok kiestek. Emlékszem, leginkább az tetszett benne, hogy mennyire vicces, hogy Willy Wonka egy rendkívüli, csodálatos, varázslatos figura, az Oompa Loompák, és a zseniális versek, amelyeket Dahl a dalaikhoz ír – annyira viccesek, szellemesek és vidáman pajzánok, és ez a pajzánság nagyon tetszett nekem.
Amikor felnőttként újra megnéztem, rájöttem, hogy milyen hihetetlenül megható, és hogy ez mennyire Charlie története. [Dahl] nagyon szerette volna megírni ezt a dickensi történetet erről a szegény kis senkiházi gyerekről, aki a Nagy várakozásokhoz hasonlóan megörökölte a világot. Amikor visszatértem a könyvhöz, váratlanul elsírtam magam a végén, és rájöttem, hogy amit Dahl abban a könyvben csinált, azt próbálom megragadni mindenben, amit azóta is csinálok – megpróbálok valami olyat csinálni, amiben vannak nagyszerű komikus díszletek és életnagyságú, karikatúraszerű emberek, de van benne aranyszív és valódi érzelmi igazság, ami magával ragad. Ha mindez sikerülne, nagyon örülnék neki.
Korábban „kiismerhetetlennek” nevezted Wonka Dahl változatát. Hogyan közelítesz meg egy ilyen karaktert, hogy megismerhetővé tedd, amire ebben a filmben is törekszel?
Mindenképpen ez a kihívás, mert a könyvekben nagyon titokzatos figura. Bezárkózott ebbe a gyárba, és évek óta senki sem látta, és Joe nagyapának van róla néhány története, de senki sem tudja biztosan, hogy mennyire igazak. De azt is éreztem – talán tévesen, de valószínűleg csak azokból a gyerekkori olvasmányokból -, hogy tudom, ki ez a személy.
Van egy pillanat a Gene Wilder-film végén, amikor Charlie visszaadja az örökkévaló gobstopper-t, és [Wonka] azt mondja: „Megcsináltad, Charlie!”. A szeretet és az öröm Gene Wilder arcán, ahogyan azt akarja, hogy ez a gyerek jó gyerek legyen, és azt akarja hinni, hogy van jóság a világban, úgy éreztem, hogy ezt ősi módon megértettem. Bizonyos szempontból cinikus, és tudja, hogy rengeteg rohadt bolond van odakint, akiknek a szemétdombra kell kerülniük, de ugyanakkor hisz a jóságban, a kedvességben és a reményben is. Ennek volt egy magja, amibe nagyon belekapaszkodtam. De ez a valaki nyilvánvalóan megsérült a kegyetlenség miatt. Egy bizonyos korban van, és az élet megviselte, és ennek a mélyére ásni igazi kihívás volt.
(Kép hitel: Warner Bros.)
Az embereket meglepheti, hogy a film nem csak Wonkáról szól, hanem Noodle-lal is van egy kettős szerepe. Mi volt a gondolatmenet az ő karakterének hozzáadása mögött?
Az a Willy, akivel a film elején találkozunk, nagyon tágra nyílt szemű, és megvan benne az a szinte gyermeki optimizmus, amit TimothÉe Chalamet egyszerűen hihetetlenül jól tud megtestesíteni. Mivel ez a történet arról szól, hogyan válik egy normális emberből azzá a Willy Wonkává, akit mi ismerünk, úgy éreztem, hogy jó lenne úgy kezdeni, hogy ő nagyon jószívű, nagyon nyitott szívű. Szüksége volt egy kicsit cinikusabb emberre, aki megmutatja neki a világ igazságát, hogy nem mindenki kedves, bolyhos és aranyos, és hogy rossz dolgok is történnek az úton. [Noodle] nagyon jó ellenpárjának éreztem, és tényleg nagyon érdekelt a barátságuk. Calah Lane csodálatos, és képes megtestesíteni ezt a bölcs, „öreg fej a fiatal vállakon” típusú karaktert.
Volt olyan konkrét alakítása Timothé Chalamet-nek, amit látva azt gondoltad, hogy „Ez Willy Wonka”?
Nem. Nem hiszem, hogy valaha is csinált volna ilyet. De minden, amit eddig láttam tőle, teljesen lenyűgöző. [A Szólíts a neveden című filmben egészen különleges volt. Nagyon vicces a Woody Allen-filmben, amit csinált [Rainy Day in New York], és képes humort és szívet vinni mindenbe, amit csinál. Emellett fantasztikus énekes és táncos is, de annyira tisztán érezte, hogy ki a karaktere, és hogy ki tudott lenni.
Dahl sok könyvében vannak sötétebb elemek is. A filmedben is várhatóak sötétebb elemek?
Nem vagyok benne biztos, hogy az én lelkem olyan sötét, mint Roald Dahlé. [Nevet] Megpróbáltam a lehető legjobban átvenni a szellemét, szóval mindenképpen van benne némi cinizmus, és remélhetőleg néhány izgalmas és ijesztőbb rész is. Nem vagyok benne biztos, hogy megvan bennem az a „Mesék a váratlan eseményekről” című, hátborzongató képzelőerő, ami neki megvolt, szóval lehet, hogy egy kicsit „lekvárosabb” lesz.
Wonka december 15-én érkezik a nagyvászonra. Amíg várakozunk, nézd meg az év többi, legjobban várt filmbemutatójának időpontját.