„Megtörténhet-e ez? Abszolút” – mondja Sylvester Stallone a First Blood DVD-kommentárjában. És ebben rejlik az 1982-es film legszívbemarkolóbb akciójelenetének titka. Nos, ez és az a tény, hogy még sosem láttunk ilyet korábban.
Ismered a jelenetet; ikonikus. De azért foglaljuk össze: John Rambo (Stallone) vietnami veteránt letartóztatják csavargásért, miközben a washingtoni Hope hegyi városkában jár. Teasle seriff (Brian Dennehy) és emberei kegyetlenül rosszul bánnak vele, ezért megszökik a rendőrőrsről, és az erdőbe üldözik, ahol rendőrök és kutyák követik, míg végül egy sziklafalról lógva találja magát.
A szadista Art Galt őrmesterhelyettes (Jack Starrett) helikopterrel érkezik, és elkezd lövöldözni… és ekkor Rambo megdöbbentő módon lelöki magát a szikláról, és lefelé, lefelé, lefelé zuhan egy fának, amelynek ágai eléggé megtörik a zuhanását ahhoz, hogy súlyos sérüléseket szerezzen (a nagy hatású önműtéti jelenet), de ne haljon meg.
Az 1980-as években a filmet nézve senki sem számított arra, hogy leugrik. Bármennyire is kétségbeejtő volt a helyzet, ez egyszerűen túlságosan felháborító volt, különösen egy földhözragadt hangvételű akciódrámában. Most, amikor nemcsak a szuperhősök, hanem John Wick, a Fast család és minden Liam Neeson-figura elpusztíthatatlan, egy ilyen mutatvány kötelező.
A három felvétel alatt végrehajtott mutatvány, amelyben Buddy Joe Hooker kaszkadőr végrehajtja a zuhanást, Stallone pedig átesik a fa utolsó harmadán (a harmadik felvételen eltört egy bordája), veszélyes mutatvány. „Könnyű volt eljátszani a fájdalmat” – rándul össze Stallone, amikor visszaemlékszik a gyepre csapódásra.
Ezt a veszélyt, ezt a borzalmat, ezt a félelmet nem lehet átélni CGI-t nézve – és még Tom Cruise valódi díszletei sem tudják visszaadni azt a megrázkódtatást, amit az okoz, ha valaki először lát ilyesmit. Ez volt a „mission: improbable”, amikor Tom még a Losin’ It című tini szexkomédia főszereplője volt.
Vannak persze ennél sokkal lenyűgözőbben megkoreografált akciójelenetek Kurosawa, Peckinpah, Hill, Woo, Cameron, Mann és még sokan mások által. De soha többé nem volt olyan izgalmas, mint Rambo ugrása, amikor az állkapcsod szinkronban leesik az ereszkedéssel. Vagy ez csak nekem van így?
- Csak én gondolom így, vagy több filmnek kellene szünetet tartania?
- Csak én gondolom így, vagy a blockbusterek túl sok házi feladatot igényelnek?
- Csak én gondolom így, vagy az „Emo Parker” jelenet egy Pók-klasszikus?