Ez a cikk spoilereket tartalmaz a Netflix 3 Testprobléma című sorozatához.
A Netflix 3 Body Problem című sorozatának mindig is voltak pro… problémái. Hogy is lehetne másképp? Az alkotók, David Benioff és D. B. Weiss sokat várnak ettől a Trónok harca folytatásaként, és különösen sokat kell bizonyítaniuk a sorozat katasztrofális utolsó évadát követően. Legalábbis arról híresek, hogy adaptálják az adaptálhatatlant, mert Liu Cixin eredeti könyvtrilógiájának sok rajongója így jellemzi a forrásanyagot, mivel ez a saga mennyire sűrű és tudományosan nehéz. Aztán ott van a harmadik kiadás, a kínaiak saját rivális adaptációja – Három test címmel -, amely sokkal hűségesebb a könyvekhez, ami a kínai témákat és aggodalmakat illeti (vagy legalábbis amennyire lehet a kulturális forradalom körüli folyamatos cenzúra miatt, amely nagy szerepet játszik a film elején).
Ez elvezet minket a negyedik, sokkal nagyobb problémához, amellyel a 3 test problémája szembesül. Nevezetesen az, ahogyan a Netflix adaptációja olyan átfogó változtatásokat eszközöl a szövegben, amelyek a nyugati perspektívát helyezik a középpontba a kínai történettel szemben, amely ennek az eposznak a középpontjában áll. Nos, önmagában semmi baj nincs azzal, ha a témát úgy alakítjuk át, hogy jobban illeszkedjen az élőszereplős filmhez, különösen, ha a forrásanyag olyan nehézkes, mint itt a 3 Body Problemben, de azzal, hogy a cselekményt Angliába helyezik át, és szinte az összes főszereplőt átírják, valami elveszik a fordítás során.
Akár olvastad a könyvet, akár nem, ez az új csoport, akik „Az oxfordi ötös” néven emlegetik magukat, nem különösebben kidolgozott. Bár ugyanez elmondható Cixin regényeinek néhány szereplőjéről is, a szóban forgó britek unalmas, kétdimenziós vonzereje miatt elgondolkodunk azon, hogy miért is vettük a fáradságot, hogy egyáltalán megtegyük ezt a változtatást. Nem tanultuk meg más hollywoodi produkciókból, például a Ghost in the Shellből – és a Netflix saját Cowboy Bebopjából -, hogy nagy kockázatot jelent, ha a dolgokat túlságosan megváltoztatjuk a kultúrák között?
Nagy változások
(Képhitel: Netflix)
Ez a cikk spoilereket tartalmaz a Netflix 3 Testprobléma című sorozatához.
A Netflix 3 Body Problem című sorozatának mindig is voltak pro… problémái. Hogy is lehetne másképp? Az alkotók, David Benioff és D. B. Weiss sokat várnak ettől a Trónok harca folytatásaként, és különösen sokat kell bizonyítaniuk a sorozat katasztrofális utolsó évadát követően. Legalábbis arról híresek, hogy adaptálják az adaptálhatatlant, mert Liu Cixin eredeti könyvtrilógiájának sok rajongója így jellemzi a forrásanyagot, mivel ez a saga mennyire sűrű és tudományosan nehéz. Aztán ott van a harmadik kiadás, a kínaiak saját rivális adaptációja – Három test címmel -, amely sokkal hűségesebb a könyvekhez, ami a kínai témákat és aggodalmakat illeti (vagy legalábbis amennyire lehet a kulturális forradalom körüli folyamatos cenzúra miatt, amely nagy szerepet játszik a film elején).
Ez elvezet minket a negyedik, sokkal nagyobb problémához, amellyel a 3 test problémája szembesül. Nevezetesen az, ahogyan a Netflix adaptációja olyan átfogó változtatásokat eszközöl a szövegben, amelyek a nyugati perspektívát helyezik a középpontba a kínai történettel szemben, amely ennek az eposznak a középpontjában áll. Nos, önmagában semmi baj nincs azzal, ha a témát úgy alakítjuk át, hogy jobban illeszkedjen az élőszereplős filmhez, különösen, ha a forrásanyag olyan nehézkes, mint itt a 3 Body Problemben, de azzal, hogy a cselekményt Angliába helyezik át, és szinte az összes főszereplőt átírják, valami elveszik a fordítás során.
Akár olvastad a könyvet, akár nem, ez az új csoport, akik „Az oxfordi ötös” néven emlegetik magukat, nem különösebben kidolgozott. Bár ugyanez elmondható Cixin regényeinek néhány szereplőjéről is, a szóban forgó britek unalmas, kétdimenziós vonzereje miatt elgondolkodunk azon, hogy miért is vettük a fáradságot, hogy egyáltalán megtegyük ezt a változtatást. Nem tanultuk meg más hollywoodi produkciókból, például a Ghost in the Shellből – és a Netflix saját Cowboy Bebopjából -, hogy nagy kockázatot jelent, ha a dolgokat túlságosan megváltoztatjuk a kultúrák között?
Nagy változások
(Képhitel: Netflix)
Ez az unalom talán megbocsátható lenne, ha nem így bánnának a néhány megmaradt ázsiai szereplővel ebben az egykor eredendően kínai történetben. Benedict Wong Da Shi szerepét leszámítva, a legtöbbjük még fejletlenebb, mint nem ázsiai társaik, és a legfontosabbat, a tudóst, aki egyáltalán elindította az idegenek invázióját, a végére megkérdőjelezhetően kezelik. Zine Tseng és Rosalind Chao mindketten kiválóak Ye Wenjie fiatalabb és idősebb változataként, sokat kihoznak a rendelkezésükre álló anyagból, de ami a hetedik epizód végén történik a karakterükkel, az enyhén szólva is kiábrándító.
Visszatérve a laboratóriumba, ahol évekkel ezelőtt először vette fel a kapcsolatot a trisoláriakkal, Wenjie úgy döntött, hogy itt az ideje leugrani egy közeli szikla széléről és megölni magát, de ekkor megérkezik Tatiana, az idegen erők ügynöke, hogy „jobb, szelídebb” halált adjon neki. „Olyan keményen dolgoztál” – mondja Tatiana, miközben együtt néznek egy utolsó naplementét. „Megérdemelsz egy kis pihenést.” És ez igaz is, de Wenjie ennél többet is megérdemel.
Ez egy szép vég, az biztos, de amikor eltávolítjuk az egyetlen kínai születésű karaktert egy olyan sorozatból, ahol a kínai kultúrából már oly sok mindent eltávolítottak, ez a veszteség még élesebben érezhető. Ez, és a fridzsiderelés fájdalmas példája – amikor egy alulfejlett női karaktert megölnek, hogy motiváljanak egy férfit -, ami közvetlenül egy autóbaleset után történik a nyolcadik epizódban, emlékeztet néhány olyan problémára, amivel a Trónok harca is szembesült, amikor olyan karakterekkel bántak, mint Missandei.
Iratkozz fel a GamesRadar+ hírlevélre!
Heti összefoglalók, történetek az általad szeretett közösségekből és még sok minden más
Lépjen kapcsolatba más Future márkák híreivel és ajánlataivalKapjon tőlünk e-maileket megbízható partnereink vagy szponzoraink nevébenAz adatok megadásával Ön elfogadja a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi szabályzatot, és betöltötte a 16. életévét.