Tudni, mikor kell elhagyni egy bulit, alulértékelt képesség. A 2018-as debütálása óta a Succession az egyik legelismertebb dráma a televízióban, és rengeteg díjat zsebelt be. Így némileg meglepő volt, amikor bejelentették, hogy a negyedik évad lesz az utolsó. Úgy éreztem, hogy futhatott volna és futhatott volna.
De mint kiderült, Jesse Armstrong alkotónak és az írócsapatnak tökéletes stratégiája volt a kilépésre, és most visszatekintve úgy tűnik, nem is alakulhatott volna másképp. És bár csábító lenne még több időt kívánni ezeknek a karaktereknek a háborúskodó, problémás, savanyú nyelvű dicsőségében, mégis egy majdnem tökéletes négy évadot kaptunk, amely ugyanolyan magasan zárul, mint ahogyan elkezdődött. Ez az, ami a Total Film 2023 legjobb tévésorozatává teszi.
Végjáték
(Képhitel: HBO/Sky Atlantic)
Amikor az HBO sorozata elkezdődött, egy évvel a Trónok harca utolsó, jó hírnevet csorbító évada előtt landolt. Bár a felszínen teljesen más, természetes hasonlóságok merültek fel a két sorozat között, hiszen végső soron mindkettő a családtagokról és a hatalomért versengő frakciókról szólt. Az Utódlásban ez nem a Vastrón, hanem egy vezérigazgató bőr íróasztala volt, de nem kevésbé volt áhított, és az oda való elszántság sem volt kevésbé vérengző.
Az első szériától kezdve, amikor Logan Roy (Brian Cox), a médiafőnök agyvérzést kapott, a kérdés, hogy ki veszi át a Waystar RoyCo vezérigazgatói posztját, a sorozat mozgatórugójává vált. A családon belül maradást tekintve Logan három gyermeke is szemet vetett a díjra, és a hatalmi vákuum más rokonokat is előcsalogatott, valamint iparági riválisokat, akik a konglomerátum irányítását akarták átvenni.
Ahogy Armstrong a Total Filmnek elmondta: „Úgy éreztem, hogy elkezdenek feszegetni a dolgok, ha nem adunk választ [arra a kérdésre, hogy ki lesz az utód]”. Egy olyan környezetben, ahol a tévésorozatok (és nem is beszélve a filmes franchise-okról) gyakran addig ontják magukból a további részeket, amíg az anyagilag életképes, jó volt kielégítően emlékeztetni magunkat a befejezés erejére.
Ellenséges hatalomátvétel
(Képhitel: HBO/Sky Atlantic)
Ennek a válasznak az igénye már a sorozat címébe bele volt sütve, és még akkor is, amikor Logan bivalyerősen talpra állt a betegségéből, mindenkinek ez járt a fejében, az övét is beleértve. A sakktábla ki volt terítve, de kellemesen nyitva maradt, hogy végül ki lesz a vezérigazgató. Fejben hatásos érveket lehetett felsorakoztatni az unoka-utód kinevezése mellett Kendall (Jeremy Strong), Shiv (Sarah Snook) vagy Roman (Kieran Culkin) személyében, míg az üzleti családon belül Gerri (J. Smith-Cameron), Frank (Peter Friedman) és Karl (David Rasche) is pályázhatott volna. Olyan kívülállók is elképzelhetőek voltak, mint Stewy Hosseini (Arian Moayed) és Lukas Matsson (Alexander SkarsgÅrd), utóbbi valójában a végső sakk-mattot szervezte meg, amikor cége, a GoJo felvásárolta a Waystar-t, és Tom Wambsgams (Matthew Macfadyen) bábu vezérigazgatónak állította be.
Ha Tom kezdetben nem is tűnt hiteles esélyesnek, kinevezése után úgy éreztük, hogy a végkifejlet nem is alakulhatott volna másképp. Elvégre a sorozat tárgyalótermeiben és limuzinjaiban a lelkiismeret, a megbízhatóság vagy a működő erkölcsi iránytű valaha is vezetett valakit bárhová is? Egy olyan sorozatnak, mint a Succession, sosem lehetett happy endje. Annak ellenére, hogy az erkölcsileg megkérdőjelezhető embergyűlölőknek drukkolunk, mégsem ad nekik semmiféle katarzist.
A vége?
(A kép címe: HBO/Sky Atlantic)
Talán a legfőbb oka annak, hogy a Succession befejezése ilyen diadalmas volt, az volt, hogy egy nagy adag kétértelműséggel érkezett, és a nézőkre bízta, hogy a saját olvasatuk szerint értelmezzék, hogyan maradtak a dolgok. Vajon tényleg boldog volt bárki is, még Tom is? Persze, megnyerte a munkát, amibe évek óta próbálta magát belekényszeríteni, de nem mintha valóban hatalma lenne, ehelyett Matsson „fájdalomszivacsaként” fog működni. Shiv – vitathatatlanul a legjózanabb családi választás a szerepre – látta, hogy az állást, amiért megdolgozott, az arra érdemtelen férje kapta, aki mellett most ki kell állnia (és gyermeket kell nevelnie), annak ellenére, hogy fájdalmasan világossá tették egymás iránti érzéseiket. Az utolsó jelenetük, amikor kézen fogva ülnek egy limuzin hátsó ülésén, gyilkos volt, és mesterkurzus abban, hogy a ki nem mondott dolgok kiabáljanak a csend felett.
Hasonlóképpen, a kísérteties utolsó felvétel, amelyen Kendall a folyóra bámul (ismét egy víztesthez vonzódik), nem csak érzelmileg rezonáló volt, de nyitott végkifejletet is hagyott, hogy elgondolkodjunk azon, mi lesz vele most, hogy a díj, amit kisfiúként ígértek neki, valóban kikerült a kezei közül.
Valóban, ez a fajta hatalmi harc sosem ér véget igazán, nem az üzleti világban, és nem akkor, amikor fúziókkal, változó médiatájakkal és politikai pózolással is számolni kell. Ez a nagy irónia az Utódlás befejezésében; a sorozatnak van egy kielégítő végkifejlete, még akkor is, ha a szereplők ezt soha nem fogják megkapni maguknak.
Ha még többet szeretne megtudni az évről, itt találja a 2023-as év legjobb filmjeit és a 2023-as év legjobb tévéműsorait bemutató útmutatónkat.